Hogyne sírnék.

Azért mondom, hogy rajta, el kell kezdeni a változtatást. Még javasoltam is, hogy a gyed-plafon eltörlése plusz gyed idejének kötelező megosztása kombó vállalható lenne a családoknak és erős változást hozhatna a gyerekelhelyezés terén. Pl. amelyik apa a rá eső gyed-részt otthon töltötte a gyerekével, az alapban váltott elhelyezésre számíthatna, akinek a gyereke meg bölcsibe ment az apa-gyed idején, és tovább dolgozott, az kéthetente egy hétvégére.

Valóban, tegyük fel, hogy 5% bérkülönbség van a nők és férfiak közt, gyerekelhelyezésben meg 675% - csakhogy a nők dolgoznak, úgy van 5% bérkülönbség, az apák meg nem mennek gyedre, nem mennek gyerekkel táppénzre, nem intézik a gyerekekkel kapcsolatos házimunkákat - és úgy van 675% különbség. Majd ha mindebből az apák kiveszik a részüket nagyjából egyenlő mértékben, akkor lehet várni, hogy mondjuk legyen 5% különbség, és ne sírjanak az apák se emiatt, mert ez a különbség szinte semmi. :)

Úgy, hogy a férfiak arra az elvárásra, hogy akkor tessék vállalni is azt, amit egy nő vállal a gyerekezésben, azt válaszolják, hogy hova feminizálódjanak már tovább, és a munkájukat a gyerek nevelése elé helyezik, úgy nincs mire hivatkozva változtatni a joggyakorlaton.

A nők sem először kaptak közel egyenlő bért, aztán kezdtek dolgozni, hanem sokáig dolgoztak jogok nélkül, aztán egyszercsak elkezdtek jogokat követelni.

Lehet ezt a sorrendet a férfiaknak is tartani.