Vagy a magolás nem ér lószart se, vagy vannak az "én nem is gondoltam, hogy egy nőnek is lehet agya" típusú tanárok. "A szép lányok után akkor most következzenek az okos fiúk". "A nőknek nem való a matematika". Ezek konkrétan elhangzott mondatok az egyetemen.

Egyébként pl. az analízisben nagyon sok mindent kell/lehet megtanulni. (Ezt konkrétan tudom, nem algebrás, hanem analízises egyetemre jártam, a matematikusok matematika kurzusaira (a matematikusokkal voltam jóban, a későbbi férjem is abban a csoportban tanult), a diplomamunkám is harmonikus analízisből volt.) Nem kell túlmisztifikálni. Még mindig nem a szélső intelligenciasáv. Az analitikus szemlélet nem a megvilágosodáson múlik, hanem hogy aprólékos munkával felépíted az agyadban a modellt, amiben tudsz gondolkozni, mert látod az összefüggéseit. Ez igenis sok időt idényel. Nyilván jó intelligencia mellett.

Egyébként az említett csoportban 5 fiú és 5 lány volt, a végzős arány 5 fiú és 1 lány. A maradék négy lány átment matematika tanár szakra. És pont a leghülyébb lány diplomázott le matematikusként, azóta is jókat nevetünk ezen az egyik matematikus sráccal. A többi négy nem agyilag nem bírta, hanem nőként nem bírta. Túl sok volt a stressz, a megaláztatás, az olyan tanár, aki már eleve előítéletekkel fogadta a nőket.

Igaz, ez az én fiatal koromban volt, állítólag azóta ez változott.

A változásokhoz képest, a pályaválasztási tanácsadókon mindig le akarták beszélni a lányomat a mérnöki irányról, és valami "nőiesebb, művészi" irányba terelni.