"Nagyon leragadtál ennél a rongybiciklis mondatomnál,"

Annyira nagyon azért nem.

"pedig elég világosan leírtam utána, hogy nem igazán 'a nők' akarták, hanem a nők nevében ajvékoló feministák."

Ez nem igaz, ezt fejtegettem sorokon keresztül.

Nem a feministák akarták, hogy a nőknek a gyárakban úgy kelljen dolgozniuk, hogy közben minimális időt tudnak szánni a pár hónapos gyerekük _szoptatására_. Ez az iparosodás, újjáépítés, munkaerőhiány hatása volt. Erre épült a feminizmus. Tehát, hogy jól értsd, az első a kényszer, ami bevonta a nőket a fizetett termelő munkába, a második a feminizmus, hogy ha már ott vannak, és dolgoznak, mint a férfiak, akkor fizessék is őket úgy.

Hogy aztán Beauvoir, az ő elefántcsonttornyából mit ír, az egy dolog. Gazdasági kényszer volt. Mo-on aztán pláne.

A kismamának nem az a legnagyobb gondja, hogy nincsenek ott a nőrokonok, hanem az, hogy nincs pénz gyereknevelésre. Ha megnézed a gazdasági adatokat, jövedelmi adatokat, létminimum adatokat, akkor ez nyilvánvalóvá válik. Elméletekről nem érdemes vitázni, míg nincs egy megfogható, reális gazdasági képe az embernek a társadalmi helyzetről. Nem saját magáról meg barátairól és rokonairól, hanem statisztikai adatok.