Hosszú válasz rövid kérdésre

 A virtus kedves olvtársa szaffy3 tette fel a következő kérdést: "Nem kitalált, ő létezett. Miért használja a történelem az időszámításra?"

A kérdés kissé részletesebben és kijelentő mondatban a tájékozatlan olvasó részére: Jézus Krisztus a keresztények Megváltója nem kitalált személy, hanem létezett. Erre az is bizonyíték lehet, hogy a születésétől számítjuk az időt.
A válasz elég bonyolult, ezért a kérdést részleteire bontva válaszolom meg. Először csupán az időszámítás problémája. Amikor a kereszténység főleg Európában is elterjedt és az egyház mind nagyobb hatalomra tett szert, kívánatossá vált, hogy az időszámítást is hatása alá vonja. Azelőtt a különböző világrészeken és államokban az uralkodó uralkodási éveivel határozták meg az időt. Rómában a város alapításától, a konzul, vagy a császár uralkodási kezdetétől stb.
A kereszténység későbbi fázisában a saját időszámításként keresztény szempontból két időpont, mint kiindulási pont volt érdekes: a világ keletkezése és Krisztus születése. A harmadik érdekes időpont a valószínű világvége.

Időszámításunk szerinti 525-ben a római-keresztény szerzetes Dionysius Exiguus az ó- és az új-szövetségi Biblia alapján határozta meg Krisztus születését a 754 évben Róma alapítása (ab urbe condita) után, mivel semmi írásos feljegyzés nem volt sem a pogány-, sem a zsidó-keresztények részéről Krisztus születését illetően.

Az újszövetségi Evangéliumok szövegei, melyek 50-70 évvel későbben íródtak, mint a gyanított születési dátum, ellentmondásosak. Máté szerint (2,1) a Nagy Herodes halála előtt született Krisztus, Lukács (2,2) szerint az első római népszámlálás idején Publius Sulpicius Quirinus uralkodása alatt.

Ő viszont csak az időszámításunk szerinti 6-ban lett helytartója Szíriának és Judeának. Ezek szerint Jézus 7-ben szület(he)ett.
Az angol bencés szerzetes Beda Venerabilis (673-735) a héber és latin Bibliákból kiszámította a világ teremtésének dátumát időszámításunk előtti 3952 év március 18-ára. "Az angol nép egyháztörténete" című könyvében 731 körül felvette a Dionysius féle szám adatokat és így az elterjedt először Angliában, a 8. évszázadban a Frank Birodalmon keresztül Európában és a római Egyház által 1060-ban vette használatba.
A keresztény időszámítás tehát a Jézus Krisztus születésének évét az első évnek számítva nagyon bizonytalan feltételezéseken alapul.

A középkorban mégsem volt egységes az időszámítás, hanem egy-egy szentre vonatkozó nagyobb eseményt vettek alapul.

Fontos változás volt a 16. század végén, pontosabban 1582-ben, amikor a pápai Bulla (Inter gravissimas) bevezette a gregorián naptárt.(XIII.Gregor)
Törökország csak 1926-ban tért át a gregorián naptárra.
Tehát még abban az esetben is, ha Jézus Krisztus történelmi személy lenne, az időszámításhoz csak annyi köze van, hogy a kezdő évet vele hozzák kapcsolatba. De semmiképpen nem bizonyíték létezésére, vagy születésére vonatkozóan (hiszen esetleg 7-ben született?!)
A válasz másik része Jézus Krisztus, mint történeti személynek a kérdése.
Kedves szaffy3, nem kell, hogy kétségbe essél, nem vagy egyedül, több, mint egy milliárd ember van, akik hozzád hasonlóan szilárdan hiszi, hogy Jézus létezett és az időszámítás a születésétől kezdődik.

Vége