Szatíra

A főszerkesztő

Már zsenge fiatalember korában szöget ütött a fejébe, hogy a templombajárók 90%-a öregasszony. Történelmi tanulmányai során borzasztó dolgokat hallott a vallásos, hithű férfiak "ájtatos" cselekedeteiről, vérengzéseiről, a régi pápák gazemberségeiről, a kereszténység árnyoldalairól. Itt az ideje, gondolta hősünk, a kereszténység megreformálására. Gondolataiba méllyedve ráébredt, hogy már sokan próbálták e nemes cselekedetet, de az eredmény csak leszakadás, egy újabb keresztény variáció lett a újítás vége.

Egy teljesen új vallás kell ide, világosodott meg előtte a megoldás. Mi kell egy valláshoz?!: hitelveket kell lefektetni, vallásgyakorlatok rendszerét kell kialakítani, embereket kell beszervezni, akik a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadják. Elhatározását tett követte, de mit ér egy igaz vallás, ha nem harcol a többi hamis ellen.
Mivel "keresztes", vagy egyéb hadsereggel nem rendelkezett, a gúny és cinizmus maró fegyverével indított támadást a hivatalos egyházak és azok hű fiai és leányai ellen.

A veszélyt XXIII. János pápa sem becsülte le és az összefogás érdekében meghirdette az ökumenikus mozgalmat. Igaz, hogy csak tessék lássék módra, úgy, hogy ez nem tántorította el céljától főszerkesztőnket és nem lohasztotta le harci kedvét.

Erre II. János-Pál pápa újabb engedmény tett a béke érdekében. Első lépésként rehabilitálta Giordano Brunot, de még ezen is túl ment, amikor megszüntette a valamikor busás hasznot hozó tisztítótüzet, purgatóriumot. Ezt annál is könnyebben megtehette, mert már semmi anyagi jelentősége nem volt. Amióta Luther beleköpött a levesbe, tönkre ment ez a jó üzletet.
Hősünk győzelmi mámorában meghirdette a totális támadást mindenki ellen, aki bármiben is hisz, vagy tagad. Mivel minden ember hisz valamit, vallásnak minősül szemében. Különösen azon csoportok, vagyis vallások, amelyeket közös hit, és közös ritus, különlegesen érdekes imaüvöltés, és összejöveteli hely jellemez. De nemcsak a Fradi-drukkerek, hanem minden más csapaté, énekes-, sportoló- rajongóknak számolhatnak korbácsoló cikkeivel.
Sőt az állatvilág sem lehet biztonságban. Első áldozat az imádkozó sáska, latin nevén mantis religiosa. Megállapította , hogy a sáska ájtatossága, mint az emberek esetében is, számító képmutatás. A vérgőzős kannibál nőstény az élvezés kellős közepén leharapja a hím fejét, majd kényelmesen elfogyasztja az egészet, természetesen legutoljára a legjobb falatot. Mit sem használ más szentes mókusok magyarázata: a sáska megszegi a tízparancsolat 7. parancsolatát, vagyis paráználkodik. Méltó büntetése a kegyes halál. Azért kegyes, mert hogy örülne minden férfi, ha a nemi aktus közben érné a halál, lehet szebbet elképzelni?.

Termékeny és agilis főszerkesztőnk nem pihen babérain egy percig sem, kiváncsian várjuk újabb, frappáns ötleteit.
Vége