Az eddig általam elérhető összes, az életrajzával és pályafutásával kapcsolatos írásos és filmanyagban

mindenhol azt domborították ki, ami szerint, amit írsz, az igaz ugyan, ám mégis, egészen 1941. június

22. - ig abban reménykedett, hogy ez csak valamiféle átverés és amikor az aktuális vezérkari főnök G.

K. Zsukov hadseregtábornok azt jelentette, hogy a határőrök elfogtak egy, a Bug folyón átúszó, szökött

német altisztet, aki jelezte, hogy hajnalban megindul a német támadás a Balti - tengertől egészen le a

Fekete tengerig húzódó teljes arcvonal - hosszon, még ezt is kamu - hírnek, információnak hitte. A meg-indult német támadás, illetve von Schulenburg nagykövet hadiüzenet - átadását követően viszont teljes

letargiába esett és órákid totál határozat,- és döntés - képtelenné vált. Az államvezetés és a hadsereg -

vezetés pedig nélküle nem mert semmi konkrét parancsot kiadni a Balti, a Belorusz és illetve az Ukrán

Különleges Katonai Körzetek parancsnokságai számára, csakis a legáltalánosabb, ellenállásra felszólító

utasításokat, mert, mint - ahogy a háború folyamán a német vezérkar (OKW) sem mert ugyanígy Hitler

megkerülésével hadparancsolat kiadni az egyes frontparancsnokok számára.