Enho tényleg nagy varázsló a "törpe"-ségével (nincs 170 cm) és "vézna"-ságával (100 kg alatt) együtt.
Éppen pont emiatt kényszerül rá azokra a bűvészmutatványokra, amelyekkel gyakorlatilag a 2019. évi
Nagoya Basho óta szórakoztat mindenkit és azóta a Makuchi-ban mindig kachikoshi-(9 - 6 , vagy 8 - 7-
et)-t teljesítve hozza extázisba a közönséget a csarnokban. Már - már azon csodálkozom, hogy éppen
a legutolsó tornán Abi - val szemben alkalmazott elég megalázó kiemelés alkalmával nem szenvedett
semmilyen sérülést, de - amint az aznapi hsz.-omban írtam is - jól láthatóan egy tipikus japán (jiu jitsu
- judo - karate) fogást alkalmazott, azaz ellenfele lendületét használta ki ezen akció során, méghozzá
káprázatos gyorsasággal. Abi szinte észre sem vette, már jó másfélméter-magasságban szállt kifelé a
dohyo - ról. Vagy a rutinos, "vén" Takarafuji éberségét elaltatva addig - addig húzta - vonta - rángatta
őt, amíg az szabályosan belesétált egy (nem tudom a sumo szakmai nevét, én csak) bal külső comb -
dobásszerű(nek) bűvészmutatványba ugyanazon módon, ahogy Abi is, átadva a kisembernek sajánt
170 kg - nyi tömege teljes mozgási energiáját. Ilyesmit elég sűrűn lehetett látni anno a kötöttfogású
birkózásban és természetesen a Judo - ban is, de ilyen tökéletes mozgás-kultúrával csak igen ritkán.