Van olyan teória, miszerint a fény is elfárad hosszútávon. Ha az őspukkanás előtti összes energia mennyisége nem változhat, akkor a tér, vagyis a távolság az, ami lecsökkentheti a hatását a kiindulási pontjához viszonyítva. Ezek szerint a tér addig tágulhat, ameddig az energia hatástalanná válik egy mérhetetlenül nagy gömbfelületen. Ekkor viszont pólust vált a kezdőpont, forrásból nyelővé változik. Mi szerint a központ felé zsugorodó gömbfelületen, (a távolság csökkenésével) egyre növekvő az energia (vonzó) hatása. Ebből arra is lehet következtetni, hogy kezdetben, vagy korábban nagyobb volt a fény sebessége.