http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153425800
tehát régészetileg is bebizonyosodott, h a magyarok a 4.-5.századtól
ezen a vidéken éltek (a turgaj kapu-tól északra)
https://www.youtube.com/watch?v=cbkCp98YLPY&feature=youtu.be&t=2344
pont ahogy az arvisura mondja
A Turgai kapunál találkoztak Turgaj fősámánnal, aki rokonuk volt, Magyar (Madjar) fővezér unokája. Itt Deédes tartott őrséget, hogy biztosítsa a Hun hadsereg vonulását. Majd megbízta Tomaj vitézt, hogy őrizze a Turgai kaput. A megbízás örök időkre szólt, így Tomaj nemzetséget alapított. A Tomaj család tagjai úzok voltak.
A Turgai kapunál mindig maradt egy-egy törzs, akik a pihenést biztosították és útbaigazították Atilla birodalma felé az odaérkező rokon törzseket. Tomaj nemzetségiek jól ismerték az Etil útját, s így a később érkezők nem térhettek a földrengéséről híres folyónyelő és fűperzselő vidékekre, hanem a Lebéd-síkságra kísérték a felvonuló harcosokat.
Egy-két felvezető csoport mindig kísérte a törzseket a megjelölt úton, de a mai napig is maradtak közülük a Turga kapujában, mivel négy törzs az előírás ellenére sem érkezett meg, és az Öregek Tanácsának³ parancsa értelmében mindmáig várják azok beérkezését. Esküjüket még a nagy mongol hódítók is tiszteletben tartották és őrhelyükben megerősítették őket, mivel megbízásuk örök időkre szólt!
A Turgai kapunál élő Tomaj nemzetség élénk kapcsolatban állt a Kárpát-medencében élő Hun népekkel, és folyamatos rokonlátogatásokat tettek a Tomaj család tagjai. Árpád vezér honfoglalását követően is fennmaradt ez a szokás. Részt vettek a magyar nemzetségi találkozókon. A megalakult Magyarország területére érkező Tomaj nemzetségbeli rokonlátogatók már itt is letelepedtek és Vérbulcsú horka (bírósági pap) területén településeket is alapíthattak.
Vérbulcsú Lebéd-házi származású, Harka és Uzonyka fia, 955-ben halt meg. Leánytestvére volt Csécse, aki egy Tomaj nevezetű, Tomaj nemzetségből származóhoz ment feleségül. Ez a Tomaj nemzetségből származó, Tomaj vezér került Badacsonyba és nyert jogot, hogy elnevezhettek róla a környékben helyiségneveket. Tomaj nemzetség emlékét mai napig őrzik a Kárpát-medencében nevüket őrzik települések és családnevek.
1000 körül a Turgai és Altáji hun-magyarok kitértek a mohamedán hit terjeszkedése elől. A Turgai kapuban élők megőrizték ősi szellemiségüket és még ma is ott élnek és ha a kazahunok nyelvén is, de büszkén magyaroknak (madjaroknak) vallják magukat.
