Zoltán kíváncsiságból szintén vetetett fel látleletet egy ismerőse lakcímkártyáját felhasználva; ekkor derült ki számára, hogy még a személyazonosságot sem ellenőrzik, fényképet sem készítenek ilyen esetekben. Azonban az bizonyítékként végérvényesen a per dokumentumai közé kerül és bármikor újra elővehető: – Ha én egy összevert embert beküldök magam helyett a kórházba, akkor még börtönbe is juttathatom azt, akit gyanúsítok – hangsúlyozta.