Vagy nane, vagy szakszerű.
És nem is csalódtam, hiszen így kezdődik:
"Azok a nők, akik nem lépnek ki egy erőszakos kapcsolatból, a különböző stádiumokban más-más érvekkel magyarázzák ezt. Ahelyett tehát, hogy a "Miért marad?" kérdéssel a bántalmazott felelősségét firtatnánk igazságtalan és terméketlen módon,..."
Erről ennyit, azt hiszem. Az örök tabu, a nő felelőssége saját magáért és a tetteiért avagy a nem cselekvéséért.
Eleve, a bántalmazó kapcsolatok kb. fele kölcsönös bántalmazás, magyarul a nő IS bántalmazó, és a felelősségét igenis firtatni kell.
A nem kölcsönös bántalmazások többségében a nő az agresszor, ismét csak nem kerülhető meg a felelőssége.
A maradék esetekben, ahol a nő tényleg vétlen áldozat, ott is teljesen jogos a kérdés, hogy miért marad. Már öt éve bántalmazzák, de ő marad, szül még két gyereket is, most erre mit mondjunk?