Sokféle eset van, és mindkét oldalt érik igazságtalanságok. Nem kis számban. Ez is azt mutatja, h a rendszer nem jó. Sztem itt nem az arányokkal kellene háborúzni, mert az nem vezet eredményre. Uis bármelyik oldalon is kevesebb/több a szám, abból a szempontból nem lényegi eleme az ügynek, h az igazságtalanságot kellene felszámolni. Függetlenül az áldozatok nemenkénti egymáshoz viszonyításától. 

Pl. sztem abszurd, h (nem tom, h ez változott-e már, de a mikor legutoljára ilyesmiről olvastam) a hang- és videofelvételt pl. attól függően fogadja el a bíróság bizonyítéknak, h a bírónőn éppen milyen bugyi van... 

Ha azok az apukák, akikről te beszélsz egyesületté szerveződnének, és a nőszervezetekkel mondjuk tudnának együttműködni, akkor lehetne talán eredményeket elérni. Így csak a sárdobálás folyik. Ennek pedig nem sok értelme van.