A hétvégi müpás koncert előtt megnéztük a Ludwig Múzeum két kiállítását, az egyik kifejezetten tetszett, Mintázat és dekoráció címmel futott.

Különböző anyagokból (fa, papír, a textil talán összes változata) készült képek, installációk, dekorációk, kollázsok. Vizuálisan ritkán ejt rabul ennyire valami, csak álltam és hosszan vesztem bele a mintákba, színekbe, formákba, geometriai alakzatokba. A legtöbb minta és azok ismétlése, elválasztása harmonikus volt (a távol keleti motívumok felhasználása különösen), csak keveseknél éreztem vibrálást vagy olyant, hogy ezzel nem szeretnék együtt élni. Mert hogy egy kettőt eltudnék otthon képzelni. Különösen a festett ázsiai legyezőt. A másik kiállításig nem értem fel, de ez már máskor is előfordult.