Azért mondjuk meg, az elmúlt 15-20 évben nagyot változott a világ a digi zongorák kapcsán. A mai belépő modellek nem ritkán kenterbe verik a 20 évvel ezelőtti csúcsmodelleket is! Ez viszonylag jól követhető a specifikációkban is a legtöbb gyártónál, ami alól kb. a Yamaha a kivétel, de ők meg algha szép csendesen nem dokumentáltan javítgatnak... és valamiért kihozták a P-125-öt a P-115 helyett nemrég.

Szóval, el vagyunk kényeztetve, ha akár egy Roland FP-30-ra vagy RP-102-re, akár egy Kawai ES-110-re vagy KDP-110-re gondolok. Húsz éve mit nem adtak volna értük...

Ez hozza magával azt, hogy szép lassan természetes elvárássá válik az, ami korábban nem volt az. (Nagyon régen egy lovaskocsival is boldogok voltak, ma az Otto motoros autó az alap...)

Amúgy pedig a kb. 3 év zeneiskola zongorán egyhuzamban az nálam már határozottan elválik a kocazongorázás szinttől -- ha még elég messze is van az előadóművészektől.