Amit tehát mondani szeretnék: a főszereplők szerethetősége-karizmatikussága, ami miatt valahogy lelkesedünk értük (vagy sem).

 

Vegyük a No1-eket, aki a DS9-ben Sisko parancsnok.

Ő olyan átütő figura, mint Kirk, Picard vagy Janeway? Függetlenül attól, hogy a történetekben éppen mennyire van igaza, meg ki képviselne jót vagy rosszat. Olyan érdekes, fajsúlyos karakter Sisko, mint az előzőek? Vibrál a levegő , amikor megjelenik? Minden szavára, mozdulatára figyelni kell?

 

Számomra egyáltalán nem. Valahogy "rá kell beszélnem magam", hogy megszeressem, hogy figyeljek rá. Míg a többinél egyszerűen a karakter-színész együttes automatikusan elintézi, megjelennek, és kész. Pedig igyekszik a DS9 nagyon, hogy közel hozza, megszerettesse a Siskot - az ő lelki életéről, bajairól, múltjáról, családi problémáiról sokkal többet megtudunk, sokkal inkább részei a történeteknek, mint a többi kapitánynál. Mégis halvány, szürke marad azokhoz képest.

 

És a többi főszereplőnél is hasonló érzéseim vannak. Terry Farrell vitathatatlanul gyönyörű színésznő, mégis, olyan izgalmassá válnak a Dax-jelenetek, mint amilyenek a Seven-történetek? Vagy amikben Torres a főszereplő? Pedig B' elanna azért klingonosan el is van csúfítva.....nekem nem. Amit Terry Dax-ként alakít, valahogy mégsem válik izgalmassá, nem vibrál körülötte a levegő, olyan kitalált, papírosízű marad az egész. Egyébként Terry is érezte, hogy nem írnak számára igazán jókat és jelentőseket, azért is hagyta ott idő előtt a sorozatot.

Vagy az orvos-karakter, ami mindegyik sorozatban igen jelentős. Bashir olyan fontos és izgalmas figura, mint McCoy vagy Crusher?

 

A ferengik pedig számomra nagyobb adagokban egyszerűen fárasztóak, idegesítőek. Quark és a családja.......pedig a DS9-ben őket egyenrangúan fontos helyzetbe hozzák.

 

Cserébe persze a DS9-ben megjelennek más karakterek, akik nem azonosulásra vannak kitalálva, nem főszereplők elve, mégis izgalmas, jelentős szerepük lesz, ez kétségtelen. A kardassziaiak, később a Domínium vezetői. Bár az Alapítók szerintem nincsenek jól megjelenítve és kidolgozva. Ha már megjelennek igazi valójukban, előlépnek a titokzatosságból, akkor valahogy jobban is lehetett volna, átütőbben. Ki hiszi el arról a kissé ványadt Odo-utánzatról, hogy ők azok a titokzatos Hatalom, akik igazgatják a fél Galaxist?