https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/11/05/eu_keretkoltsegvetes_magyarorszag_felmillard_tobbet_fizet/

 

Koopman arról is beszélt, hogy a Bizottság tervei szerint az új hosszú távú költségvetésben a jogállamiság feltételrendszerének is meg kellene majd felelnie a tagállamoknak ahhoz, hogy megkapják az uniós támogatásokat. „A különböző költségvetési tételek nem úgy működnek, mint egy biankó csekk. Ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot, a tervek szerint a Bizottság felfüggesztheti majd a kifizetéseket" – mondta.

A most közölt számítások szerint 2014-2020 között Magyarország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlagosan 0,85 százalékát fizette be az uniós büdzsébe,

A BIZOTTSÁG TERVEI SZERINT A KÖVETKEZŐ CIKLUSBAN 0,98 SZÁZALÉKOT KELLNE MAGYARORSZÁGNAK ADNIA, VAGYIS ÉVENTE 1,04 MILLIÁRD EURÓ HELYETT 1,56 MILLIÁRD EURÓT.

 

Eközben a közös agrárpolitikai támogatások a GNI 1,5 százalékáról 0,93 százalékára csökkennének, míg a kohéziós alapokból a GNI 1,6 százaléka folyna be a hamarosan záruló ciklusban folyósított 2,75 százalék helyett.

 

....

a 2014-2020-as ciklusban az uniós befizetési átlag a nemzeti jövedelem 0,81 százaléka volt, 

...

Viszont Ausztriának, Németországnak, Hollandiának, Svédországnak és Dániának a következő évtizedben sokkal mélyebbre kellene nyúlnia a zsebébe, ugyanis Nagy-Britannia kilépése után fokozatosan megszüntetnék az ezeknek az országoknak járó korrekciós visszatérítéseket is.

Ezek a relatíve gazdag országok jelenleg a nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fizetik be a közösbe, míg a többiek 0,85 százalékot. Mint Koopman rámutatott: az igazságosság jegyében a Bizottság azt szeretné, hogy 2027-re mindenki egységesen 0,91 százalékot fizessen be.

 

 

Tehát eddig is Magyarország fizetett GNI arányosan többet többet, mint a "gazdag országok", illetve az EU átlag, és ez után is így lesz.