https://www.she.hu/nofilter/20191030-bantalmazo-volt-az-apam-bantalmazo-ferj-lettem-en-is-zavada-janka.html?utm_source=Fbcsop&utm_medium=she.hu&utm_campaign=nofilter&fbclid=IwAR18Tn-ZG1_C3unzkb-BHuTB25xk0SS1M_oTD-xjkM4GNDk7jgRNEwXmmoA

Bántalmazó volt az apám, bántalmazó férj lettem én is...

"Átlagos nap, egy sajnos egyre átlagosabb családban, amikor apuka hazaér a munkából és fáradtan, kissé ingerülten leül a konyhaszékre.

-Hol a fröccsöm?! -kérdi olyan természetességgel, mintha csak egy pohár vizet kérne.

A felesége unottan forgatja a szemeit, és kisétál a konyhából. A gyerekek már tudják, mi következik, így inkább elbújnak a szobájukban. Bunkerként használják, ahol egy számukra biztonságos világot építhetnek ki maguknak. Ahol nincs agresszió, ahol nincs vitatkozás, ahol nincs ott apa...

Sándor morcosan feltápászkodik, és belátja: ha inni akar, saját magának kell kitöltenie a bort. Kevesebb mint fél óra alatt a fenekére néz a napi adagjának. Bormámoros fejjel dülöngél a lakásban. Kutat, keres, és azon gondolkodik, vajon ma mibe köthet bele. Vajon ma mivel enyhítheti a saját belső feszültségét? És bizony talál! Minden nap mást, valami apróságot, valami semmitmondó dolgot.

Számára mégis elég ahhoz, hogy ráboríthassa a stresszt a családjára. A kis Sanyika tudja, hogy nem kerülheti el sorsát. Így amikor meghallja apja fülsiketítő ordítását, nem próbál elmenekülni. Könnyes szemmel tűri, hogy az apja végigverje az egész lakáson, míg el nem indul az orra vére vagy fel nem szakad a szája..."