A germánok azaz geligenyó ősei tényleg finnugorokkal rokon nép. Valamikor nagyon régen, mi királyi szkíták, azaz magyarok, tanítottuk őket is, tehát geligenyó őseit is. Aztán ők a jégkorszak után, kb 16 ezer évvel ezelőtt felhúzódtak északra, azóta nem is találkoztunk velük csak a modern időkben. A szlávok a germánok és ugorok újrakeveredésével születtek.

A pre-szkíta gén kiválása a nagy ősgénből az ősidőkben történhetett, sajnos nincs elég archeogenetikai anyag még a pontos meghatározáshoz. Csak a Mal'tha Bu'ret kultúra a biztos pont ami 24 ezer éves, ez biztosan a pre-szkíta, azaz pre-magyar. Nagyjából ekkor lehetett ősi kapcsolatunk az ugorok őseivel, ekkor taníthattuk őket a magasabb rendű kultúránkra. A Tuvai városlelet, ahol az összes fontos kultúra nyomát megtalálták, azt bizonyítja, hogy ezek mind a pre-szkítáktól, azaz a pre-magyaroktól sugároztak szét, de egyes területeken csak egyes elemek terjedtek el, ezért van külön vonal díszes kerámia, bell beaker, kőkörös, halomsíros stb.

A germán gén az irániról kb 1500 évvel ezelőtt vált le és valószínűleg egyből északra vonultak ahol az ugorokkkal keveredtek. Így kerül az ugor TAT mutáció például a hollandok 5%-ba. A mai magyaroknál csak a germán keveredés miatt került be, de így is csak 1%, Árpád idejéből származó leletekben viszont még a 0,5%-ot se éri el, az valószínűleg a gótból jött, akiket befogadtunk társnépekként még Atilla idején. Egyébként még a nagyon keveredett mai magyaroknál is a szkíta gén legalább 60%-ban van jelen.

Egyedül vikingek és leszármazottaik azok, akik teljesen elkülönülnek a germánnak nevezett népek közt, az ő genetikájuk egyértelműen szkíta dominanciát mutat.

A kelták génjei is mások viszont nagy hasonlóságot mutatnak a szkítával, az őseredetük pedig azonos 8-10 ezer évvel korábban.