"A karám feltehetően török jövevényszó, s a honfoglalást megelőző nyelvi rétegbe tartozik. Erre utalhat a nyelvi analógiaként felhozható, ’állattartásra használt udvar’ jelentésű tatár koram szó.

Maga a karám (karán, karány, haráng) elnevezés csak az Alföldön ismert. Az azonos rendeltetésű és típusú építmény neve a Dunántúlon, a Kisalföldön és a Hajdúságban korlát (kollát), a Felvidéken és Erdélyben kosár. "

egyértelműen a kör (körlet, környék. karima karéj) -ből képezve

csakhogy a kör törökül daire.