A germán nyelv nyilvánvalóan nem több néhány száz évesnél, míg a magyar nyelv bizonyítottan minimum 6 ezer éves.

A germán egy visszafejlődött, primitív, statikus, a világ teljességének megértésére alkalmatlan mechanikus nyelv, míg a magyar egy szerves, képnyelv jellegű, dinamikus, a teljességet magában foglaló, gránittömb a nyelvek közt. Ha volt ősnyelv, akkor az sokkal közelebb állhatott a magyarhoz, mint bármelyik másik nyelvhez.

Egyértelmű, hogy a magyar nyelv az egyetlen ma Európában amely alkalmas a magasabbrendű lelki megnyilvánulások kifejezésére, megértésée, a régi magaskultúrák képjeleinek, domborműveinek, szobrainak megfejtésére.

Mint amilyen például a Nazca kultúra, a tiahuanacui kultúra, az ősi maja, mochika, egyiptomi és egyéb kultúrák. A német ezekhez hozzá se tud szagolni. Alkalmatlan rá.