Takarafuji nem egy szumó istenség, de egy igazi "józan paraszt", ha nem sértő ez a kifejezés. Többször megfigyeltem már, hogy higgadt taktikussága gyakran vezeti győzelemre. Ennek most Enho látta a kárát, szépen le lett tolva a földre. Kicsit olyan volt ez a momentum, mintha a dominanciáját akarná kinyilatkoztatni egy farkas a másik felett.

Szegény Ishiura, amilyen jól kezdett, most már az ötödik vereségét szerzi zsinórban. A Kotoeko elleni meccsén most kiütközött a súlykülönbség. Bár Kotoeko ritmusérzékét és helyzetfelismerő képességét is dicséri az a mozdulat a végén, azért egy jóval nagyobb testű rikishi rohamát nem tudott volna (szerintem legalábbis) így leszerelni.

A mai nap sem múlhatott el Gjódzsi momentum nélkül. A két Ozeki meccsen történtekre gondolok. Nem minden esetben éreztem úgy, hogy visszafújást igényelt volna az összecsapás. Tochinoshinnak nem túl sok sansza maradt az Ozeki cím megtartására, mialatt Takakeisho ma visszaszerezte, Goeido pedig tartja magát rendületlenül, mint a rang jelenlegi legrégibb bútora.

Takakeisho mögött nagy a tumultus. Így még szoros maradhat a végjáték.