"Ezért fontosak Márkban a cselekedetek, élesen szembe állítva a farizeusok törvényeskedő cselekedeteivel. Ez páli tanítás."

Ne mondd már...!

- Pál sosem állt szemben a farizeusokkal semmilyen szinten, és nem kritizálta cselekedeteiket.

- Pont az ellenkezőjét tanította Pál:

Pál kizárólag a hitre tanított, megvetve a cselekedetet:

Rm 3:28 „Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.” - Itt még el is fogadja a farizeusok törvénysértő cselekedeteit...

Gal 2:16  „Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.”

 

Rm4:4. "Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint;"

Rm4:5. "Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul."

Rm4:6 „A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.”

 

Pálnál a kegyelem és a cselekedet kizárják egymást:

Rm 11:6. "Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet."

 

Tulajdonképpen végig azt próbálja Pál elhitetni, hogy nem a törvény betartása a lényeg, hanem a HIT. Nem a cselekedet számít, mert azért a jutalom JÁR (tartozás szerint való)  Kegyelmet az kap, aki nem cselekszik, csak HISZ.

 

Beteg elgondolás, nem?

Jézus persze a cselekedetre épít, nagyon helyesen...