Igen, főképpen azt a 2 hónapod, talán mondhatom, trakikumát. 

És voltam többször így és nem is rákomnál, hanem amikor volt feleségem, csak úgy lazán, mellékesként, hogy válik. Másnap elment dolgozni, és tettem szokások dolgom, gyerekeim elvittem iskolába, óvodába. Aztán bevásároltam, megfőztem a kaját vacsorára. Ez volt a kialakult  munkamegosztás is rokkant voltam. Enyêm volt a gyerekek ellátása, iskolás lányom tanulás segítése, este fürdetés, lefektetés, "alvospuszi", bevásárlás, főzés. Persze a szokásos karbantartása, kert, állatok nevelése stb. Nejem mosott, takarított. Össze vissza járt haza, de este 7 óra óra soha. Szóval, szinte anya és apa voltam egyszerre. 

Aztán szokás szerint mentem a gyerekekért. És nem találtam meg Őket, az anya elvitte! Rohantam össze vissza. A rendőrség lesz@rt, később megtudtam, a volt feleségem intézte így. Ő BM-es volt, az egyik titkosszolgâlati főnök titkárnője, rendőrtiszti rendfokozattal. Azt sem tudhattam, hol laknak egyáltalán gyerekeim, nem tudtam semmit, teljes elszigetelés.

Akkor jött nálam a krakk, azt hittem belebolondulok. Kerültem az embereket, Olyan piszkosul konspiráltak, hogy számomra lehetlen volt valamit kideríteni. Éjjel, nappal róttam a várost, eredménytelenül. És ez közel fél évig így volt! Közös bankszámlánkat lenullázta ráadásul.

A csávó is céges volt. És ami rettenetes volt, kiderült, 3 évig "etettek", mire szépen berendezték a cég által biztosított lakást!

Persze, ez tényleg nagyon off, de tényleg én is bekaptam a traumát. Szerencsére lepattant az "akkoris", akkor is talpra állok, egyedül is. Akkor dobtam el a cigarettát egy pillanatról a másikra, pedig naponta 3 doboz Szinfoniát elszívtam. Sohan többé nem volt a számba cigi.

Nekiálltam rengeteget melózni, voltam ács, hideg- meleg burkoló, kőmüves, asztalos, sima segédmunkás, költöztető, festő, sörfőző sőt csapos is. Mindegy, hogy mit, csak fizikai munka kellett, hogy lekössön, ne filózzak, mert rögtön rám jött a sírás, nem tudtam magamnak parancsolni. Viszont semmit nem ittam soha. 

Szóval bőven nekem is kijutott, talán kicsit megedződtem, a rákom már sokkal kissebb lelki(?) konfliktust okozott. Talán már másképpen látok. 

Egy biztos, talán nem ártana befogni a szám, sokszor, ha még lehet igazam is lenne. De, megvênültem, nekemi akaratlanul is rögzültek a rosszak, jók egyaránt.

Tanuló pénz meg van, megpróbálok itt kussolni, talán sikerül, itt leszek, de megpróbálok semmibe állást foglalni. 

Majd kiélem magam a facán. 😂

Bocs, hogy marha hosszú off-ot nyomtam, bár ez még csak nem is töredék, csak egy poszem. 

Minden jót Neked és Mindenkinek!