Ebben a topikban mindig ez van. Már amikor először benéztem(2013), nem is akartam belépni, akkor is vita volt, egymás meg nem értése, de Fenyvesic marasztalt a maga módján (és nagyon nagyon nagyon hiányzik innen), ezért leírtam akkor, amit szerettem volna. Aztán telt-múlt az idő és mindig volt, aki nem értett egyet a másik véleményével, de az esetek zömében ez megoldódott. Aztán már egyre többször volt felesleges vita és soha egyik sem engedett a sajátjából, és egyre keserűbb lett a hangulat. Többen is kiléptek, ki örökre, ki csak ígérte, hogy örökre, de aztán mégis visszajött. De a régi magból két ember maradt meg, mert a többieket mindig elűzte a sors, és valaki, vagy valakik a meg nem értésükkel és a makacsságukkal. Pedig itt olyan emberek vannak, akik nem a megszokott életüket élik nap, mint nap, hanem harcolnak az életükért, több-kevesebb sikerrel.  Amiről ez a topik szól nem egy játék, nem egy vitafórum, mégis mindig ebbe torkollik, ha valakinek meg van a maga véleménye és más nem ért vele egyet. Mindig átmegy személyes ügybe, pedig legtöbbször nem az. És ez olyan szomorú. Nem mondok véleményt az itt állandóan mínuszolgatókról, de ők is azok közé tartoznak, akik elűztek valakiket, majd őket is elűzték. De lassan ez a topik már nem arról szól, amiről kellene és ezt nagyon sajnálom. Mostanában megint olvaslak titeket, hátha...., de nincs kedvem írni, ezt viszont nem tudtam szó nélkül hagyni, megint elment valaki, akinek pedig néha segített, hogy itt volt. Fogadjuk már el egymást olyannak, amilyen és nem kell vitázni, mert mindig ez a vége. Mindenkinek van és lehet saját véleménye, tiszteljük ezt. Sok szeretettel kívánok mindenkinek jó eredményeket. Syssy

.