Nem nagyon találtam anyagot az Armazon melletti csatáról, úgyhogy sorry, de nem vagyok képben:-)

Azt gondolom egyébként, hogy a Pál pogány missziója és a "júdaista" ellenfelek küldetése közötti különbség messze meghaladta azt a kérdést, hogy a pogányoknak kell-e követniük a zsidó hagyományokat, vagy nem. Alaposabb, és mélyebb nézeteltérésekről van szó: Pál ellenfelei úgy vélték, hogy a mennyei királyság már megérkezett, és a hívők már élvezik a feltámadt életet, míg Pál azt hangsúlyozta, hogy a feltámadás még nem jött el, és a hívők jelenlegi élete inkább a keresztre feszítésben, a "krisztusban", a feltámadás reménységében, a hit által teljesedhet ki. Márk evangéliuma ebben siet Pál segítségére azáltal, hogy a Fiú evangéliumát írja le azzal a céllal, hogy az olvasók eljuthassanak az Isten fiába, a fúiságba vetett hitbe.

Sem a Márk evangéliuma, sem a János evangéliuma nem tesz említést Jézus (testi)feltámadásáról (ne feledjük, hogy Jánosban Jézus ugyanabban az állapotban jelenik meg, mint amilyen állapotban meghalt). Márk azért nem, mert ő a Jézus Krisztus evangéliumát írja le, a páli teológiát fejti ki, amiben a feltámadás még nem jött el, János pedig azért, mert:

"Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem." (János12:24)

János szerint ha Jézus feltámadt volna, akkor most lenne egy feltámadt Jézus egyedül maradva:-) Bezony! De a gabonamag sok termést hozott, nem maradt egyedül:-)