"És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve."

 

 

 

Az eredmény ugyanaz: nem szabadulunk meg a bűntől.

Ha egy kecske helyett egy emberre kenjük a bűneinket, nem fog történni semmi.

Vagy ugyanaz történik meg, mind a kettőben hinni kell.

Ha hiszek benne, hogy a kecske elvitte a bűnömet, akkor a kecske áldozat semmivel sem hatástalanabb, mint amikor abban hiszek, hogy egy emberáldozat majd megszabadít a bűneimtől.

Pusztán csak azért, mert az ember értékesebb a kecskénél.

Sőt, embert áldozni, nagyobb bűn, mintha egy kecskét áldozok fel.

Váltságot sem a bakok vére, sem az ember vére, de még isten vére sem szerezhet, és az sem számít, hogy egyszer, vagy ezerszer történik ez meg.

A bűnt jóvá kell tenni (nem másra kenni), így lehet csak megszabadulni tőle.

 

(persze sokkal kényelmesebb hinni az áldozatban, mint az elkövetett bűnt jóvátenni.)