"Nem istennek kell szeretni a világot" Nézd el neki, hogy szereti... talán jobban, sokkal jobban, mint azt valaha is fel tudná fogni, el tudná képzelni ember. "Amikor már nem különböző nemzetek vannak, hanem csak egy, az ember nemzete". Na igen. Szép álom (...) Csakhogy a nemzetek nem véletlenül vannak... és különböznek. Ha Isten akarata lenne, hogy ne legyenek nemzetek, akkor valószínűleg egy nemzet lenne már most is a földön, amivel a sokféleség, ami az egésznek a sava-borsát képezi, nem jutna szóhoz (...) Ugyanakkor tény, hogy az egyetlen nemzet történeti megvalósulása bábeli zűrzavart támasztana, minthogy az eféle hóbortos fél-emberi törekvések az embert Istennel szemben hallatlan módon elkapatják, ami megint csak dezintegrációhoz vezet(ne). Tehát jó ez így, ahogy van, mert egyrészt nem kell magunktól eltelni és az említett hibába esni, másrészt a sokféleség is szóhoz juthat, anélkül, hogy eredeti identitását, ha van olyan persze, elvesztené vagy feláldozná a homogenitás szürke oltárán.