Pedig a kétféle elöjelü elemi gravitációs töltések létezését a neutrínók is bizonyítják:
Például az elektronból és pozitronból álló elektron-neutrínó, nem csak elektromosan semleges, hanem tömegnélkülinek is tünik, mert ezt az összetett részecskét kitevö részecskéknek nem csak az elektromos, hanem az elemi gravitációs töltése is ellenkezö elöjelü. www.atomsz.com
Az elektron-neutrínó 0.703x10-13 cm nagy és két pontszerü elemi részecskéböl áll. De igazad van, szinularitás a természetben NEM LÉP FEL. Az elemi részecskéknek kétféle elemi töltése van.
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik.Az elektromágnesesség egyesítve van a gravitációval egy elméletben, ami Einsteinnek nem sikerült.
