'a belátható véges térrészen kívül ott van a tér többi része'

 

"hol ha egyszer a tér tágul?"

 

Elképesztő, hogy mennyire nem vagy képes ezt felfogni!

 

Akkor még egy újabb magyarázat: képzelj el egy 1m×1m-es gumilepedőt! Megvan? Na most képzelj rá a lepedőre tízcentis távolságban ráfestett pöttyökből egy rácshálózatot! Megvan?

Ha most a gumilepedő négy széléhez odaképzelsz négy izzadságcseppes dagadó izmú tűzoltólegényt kisgatyában (hogy a csajoknak is legyen egy kis késztetés az elképzeléshez), akik elkezdik húzni kifelé a gumilepedőt, akkor mi történik a rá festett pöttyökkel?

Úgy van! Távolodnak egymástól. Ami induláskor tízcentis rácshossz volt, az már tizenkétcentis, húszcentis, harminccentis és így tovább.

 

Most koncentrálj csak a felfestett pöttyök táguló hálózatára! Képzeletbeli szemeid perifériájáról eltűnnek a tűzoltók (bocs lányok!), eltűnik a gumilepedő széle, és csak azt látod a látóteredben, hogy egy 2D felületen egymástól távolodnak a rácshálózatba felfestett pontok. És akkor most oldalra fordítod a képzeletbeli fejedet és azt veszed észre, hogy a gumilepedő a ráfestett pontok hálózatával a végtelen távolba nyúlik!

Változott bármit a rácspontok egymástól való távolodásának a folyamata attól, hogy nem 1m×1m-es véges gumilepedő nyúlik a négy irányba, hanem egy végtelenszer végtelen négyzetméteres? Nem változott. A pöttyök az idő előrehaladtával feszt távolodnak egymástól úgy a látóteredben először vizsgált 1m×1m-es tartományban, mint ahogy a végtelen gumilepedő bármely szabadon választott részén.

A pöttyök egymástól való távolodását nevezik konyhanyelven a "tér tágulásának".