Ez az atomisztikus fizika alapelve:

 

A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:

 

elektron:{ -e, -g∙m_e},  pozitron:{ +e, +g∙m_e},    proton:{ +e, +g∙m_P},  elton:{ -e, -g∙m_P}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, m_P/m_e =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g²/4π = 6.576(6) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2 és nem 6.673(10) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2.

 

A két elemi töltés aránya: e/gm_P = 0.966∙10⁺²¹, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.

 

Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt.  Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája a kölcsönhatások kisugárzása miatt folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.

 

Továbbá:

 

Newton mozgásegyenleteiben

 

mⁱ(test) a(test) = - G M^g m^g(test)/r², és

mⁱ(test) ω²(test) r = - G M^g m^g(test)/r²,

 

ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére:

Egy objektumnak, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

 

m^g(objektum) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

 

Ennek az objektumnak a nyugalmi tehetetlen tömege meg

 

 

mⁱ(objektum) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

 

Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES.