Jordanes nem biztos, hogy szellemi ember volt. Az ő korában három Jordanes van megemlítve, egy ő maga, a másik egy szellemi, aki a pápával volt Bizáncban. Jordanes egy jegyző volt, később szellemi, de püspök nem volt. Amúgy nem Római, hanem Gót-Alán, mondhatni Katalán.:D

A szarvasos dolog legelébb Ammianus Marcellinusnál jelenik meg, de ő egy toposzt írt le, aristeasi toposzt.

Azt amit ő leír így összekeverik a Kutigurok és az Utigurok beáralamlásával, mert amikor ezek jöttek, mondja Procop, már a Gótok a Római Birodalomban voltak. De Procopban sokszor nem lehet megbízni, mert a műve a szofista természetjogot fejti ki, több helyen, mint az Utigur küldötteknek szofista természetjogot ad a szájukba. A különféle elszórt helyek egybevonásával a teljes szofista természetjog kijön.

Jordanes egy Ójróper volt, az egész mű, ami Cassiodortól vonatolt ki, saját betűzdelésekkel, tendeciózus, vagyis a Rómaiaknak ki akarja fejteni, hogy a Gót is egy ősi nép, ezért nem szégyen, ha a Gótok a Rómaiak felett uralkodnak. Jordanes viszont, nem úgy mint Cassiodor, a Gótok Rómaivá, Ójrópaivá válását akarta.

Minden olyan dolog, ami a Gótokra rossz fényt vethet megpróbálta elmosni, minthogy a Gótoknak közük volt a hunn etnogenezishez, ami népnév persze akkoriban már átment keletebbre. Jordanes már nem tudott gótul, ezért is tett bele olyasmiket, minthogy a strawa egy hunn szó, ami egy germán, vagy a Balamer nevet, ami germán, de ezt úgy próbálta elfedni, hogy a Gótok hunn neveket vettek fel, hogy a Gótok geta neveket is viselhessenek.

A szarvas kultusz a Gótok között jelentős volt, Aurelian Cennobaudes szent szekerét zsákmányolta meg, amit szarvasok húztak. A szarvas motívum azt is jelöli, hogy senki se hívta őket Európába, tehát nincs Soros, és nincs helyük Európában a Hunnoknak. Jordanes ezt nem bánta, mert Balamer garázda lehetett az a Gót, aki az egészért felelős lehetett.