Elminster Aumar Creative Commons License 2019.08.21 0 0 791

"az Ősrobbanás a zöld rész?"

 

A belátható univerzum kiterjedése a zöld kör az egymilliárd éves univerzumban, meg a mostaniban.

Ezen kívül ott van a teljes végtelen tér.

 

"tudtommal a tér tágul, tehát nem lehet azt mondani, hogy az már kapásból végtelen lett."

 

De. Lehet.

Éppen ennek szemléltetésére készült az ábra. Ha az univerzum tere ma végtelen, akkor mindig is végtelen volt, csak korábban sűrűbben volt térfogategységenként az anyag és a sugárzás. Az "univerzum tágul" ugyanis ekvivalens azzal, hogy az "univerzum átlagsűrűsége csökken". Amúgy is: egy anyaggal kitöltött végtelen univerzumban "van hely" hová tágulnia az anyagnak (a végtelenbe!), így aztán maga a méretváltozás nem annyira jellemző paraméter (a végtelen univerzum végtelen univerzumra tágult), mint az hogy idővel a térfogategységben lévő anyag sűrűsége csökken, ahogy azt az ábra szemlélteti.

 

Próbáld megemészteni a matematikai törvényszerűséget: a szingularitás egyszem kiterjedés nélküli pontjából PONTOSAN UGYANAKKORA VÉGTELEN UGRÁS egy akármilyen icipici véges térfogatra "tágulni", mint végtelen térfogatra. Mindkét eset egy "topológiai csoda": az egyszem pontból lett precíz pontosan végtelen számú pont.

Még szerencse, hogy az áltrel minden határon túli extrapolációja hozza ki a szingularitást, viszont már a szingularitást időben megközelítve beleköp a levesbe a kvantumfizika: a Planck-hossznál kisebb méreteknek és a Planck-időnél rövidebb időtartamoknak nincsen fizikailag értelme. Úgyhogy megnyugodhatsz: az univerzum Planck-idősen kezdte az életét, és ha manapság végtelen kiterjedésű, akkor "kezdetben" is végtelen volt. Csak sűrűbb.

 

"a fekete pontokban? azok mik?"

 

A galaxisokat jelképezik. Amelyek távolodnak egymástól, emiatt pedig csökken az univerzum átlagsűrűsége.

Előzmény: thoughts (784)