"De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul."

Ez a mondat(sem) illeszkedik Jézus szellemiségéhez, akinek Atyja nem imádókat keresett, hanem igaz embereket, akik tisztességesen, becsületesen élik életüket az erkölcsi törvények szerint:

- A pogányoknak nincs írott törvényük, mert az a szívükbe van írva:

Rm2:14-15. „…a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik,… a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe,”

"Mi mindannyian megtartjuk Mózesnak, a mi törvényhozónknak törvényeit, amint azok írva vannak a szentírásban.

És Jézus válaszolt: Ne a szentírásokban keressétek a Törvényt, mert a Törvény az Élet, [létezés] az írás pedig halott." (Esszénus Béke ev.)

 

- Istentiszteletről, cselekedetről, hitről, megtérésről, amikből kiderül, hogy Jézus Istene nem önimádatot követelt, hanem tisztességes, cselekvő életet:

Jak 1,27 Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.

Lk 15,7 Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.

Jak 2:13-14. Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen. 14. Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit?

Mt 16:27 „Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.”

 

"Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt."

A zsidók ezt a Messiást várták, de nem az jött! Hanem a pogányok, a galileaiak által várt és Ézsaiás által (szintén galileainak)  megjósolt Messiás jött Jézus zsemélyében.