A finnugoroknál a medve szertartás idején egy tipikusan szkíta öltözetben jelenítik meg az ISTENEKET. Más szóval számukra a szkíta (azaz a magyar) nem testvérnép, nem elszármazott, hanem rég elfeledett isteni erejű és hatalmú tanítónak tételeződik.

 

A sámán szó egy hibás szóalkalmazás, sámánnak egyedül a tunguzok egy kis törzsénél nevezik, minden más népnél teljesen más a neve. Magyaroknál táltos van nincs sámán.

 

A lókultusznak vannak nyomai ugyan az ugor népeknél, de az a formaragozás, az a képi megfogalmazás, az az anyaghasználat ami szkítákra jellemző, semmilyen nyoma nincs az ugor népeknél.

 

Juhász Zoltán kiváló informatikus és furulyaművész több társával kompjuterizálta a népzenéket és sikeresen létrehoztak egy olyan tudományosan is világszerte elismert szoftvert, ami nem csak összehasonlítani képes a népzenéket, de azt is kimutatja, melyik vett át melyiktől.

Juhász Zoltán és csapata azt is kimutatta, hogy népzenei származás azonosság nélkül, semmilyen nyelvi származás vagy rokonság nem elképzelhető.

A magyar népzene hangszer használata, alapjellemzői nyomokban se található meg semelyik ugor népnél, se a finneknél, se észteknél. A leginkább hasonlító népzenéket, bármily meglepő Dél-, és Közép-Amerikai indiánoknál találták meg, de a keltában is. A környező szláv népek népzenéje pedig egyértelműen a magyarból származik. Ujgur népzene is egyértelműen testvér népzene.

 

Egy szó mint száz:

Se kultúrörökségben, se népzenében, se népművészetben nincs semmilyen összekötő kapocs az ugor népekkel. Ellenben mind finnugornak hazudott népnek ma már genetikailag és régészetileg bizonyítottan rokonságban állnak a germánokkal és az ún. szlávokkal.