"biztosan van egy mérési határ ami már nem tud megkülönböztetni egy nagyon nagy rádiuszú gömbhéj részt, egy síktól."

Akkor neked is külön elmondom: a SÍK nulla görbületű univerzum kitüntetett eset, mert csak egyetlen egy lehetőség van belőle, míg pozitív vagy negatív görbületűből végtelen változat lehetséges.

Ha minden mérés állandóan azt hozza ki, hogy plusz-mínusz hibahatárral NULLA az univerzum görbülete, akkor nagyon-nagyon-nagyon nagy valószínűséggel van egy olyan eddig még ismeretlen összefüggés, ami meghatározza, hogy PONTOSAN NULLA kell legyen a görbület.

Ha nincs ilyen szabály, akkor ugyan már mi a búbánatos feneség okozta azt, hogy tíz-az-istentudja-hányadikon pontossággal a nulla közelébe sikeredett az univerzum görbülete a tágulás elindulásakor? Hiszen lehetett volna ez az érték +42 vagy -518 is! De precízen beletalált a nulla kimutathatatlan közelségébe! A kitüntetett egyszem eset közelébe! Mennyi ennek a valószínűsége, ha nincsen egy olyan ismeretlen összefüggés, ami a görbületet meghatározza, hogy csakis nulla lehet?

Ha meg van, akkor törvényszerűen a nulla az univerzum "globális" görbülete, függetlenül attól, hogy ezt soha műszerrel nem fogjuk tudni kimérni. (Pont mint ahogy a foton nyugalmi tömegének nulla értékét se.)