"És ha az a kérdés, hogy lehet-e például hipergömb, akkor tök mindegy, hogy milyen kicsi a görbülete, mert ez a hipergömb akármilyen nagy is lehet."

Itt jön a képbe a laposság-probléma!

Ha az univerzumnak jelenleg elképesztően icipici pozitív vagy negatív görbülete van, akkor mivel a tágulás folyamatában egy pozitív visszacsatolás ezt a görbületet növelni igyekszik, a mostani icipici érték egyúttal azt jelenti, hogy az induláskor elképesztően-kolosszálisan-precíziósan-pontosan icipici értéknek kellett ennek a görbületnek lennie. Máskülönben mára már érzékelhetővé növekedett volna. De mivel manapság is gyakorlatilag nulla görbületet mérünk (amúgy a hibahatáron belül a mért középérték negatív, azaz biztosan nem lehet gömbi geometria!) a legegyszerűbb és legvalószínűbb megoldás erre az, hogy valami fizikai okból ez egzaktul tényleg nulla, mint a foton tömege. A nulla görbületű univerzumot pedig ha megszakadnak is a gravitációs visszacsatolások, nem tudják kimozdítani a nulla értékből, ezért 13,8 milliárd évvel később is csodálatosan "közel van" a görbület mérhető értéke a nullához.