Mivel volt a feljelentett hozzászólásomban érdemi mondanivaló is, így most a biztonság kedvéért megismétlem Mimózalelkű Ivángabi kompatibilis megfogalmazásban:

Az a baj, világraszóló zsenialitásodba beleszerelmesedett világszép nárciszvirágszál, hogy az emberi nyelv szükségszerűen az ösztönös időfogalommal tud csak megfogalmazni szóban bármit.

Ezért aztán, ha az áltrel egyenletei azt hozzák ki, hogy a búvalbélelt univerzum összes világvonala egymással szembefutva úgy találkozik az ősrobbanás pillanatában, ahogy a Földi hosszúsági körök találkoznak az Északi Sarkon, akkor szimplán nincsen IGEIDŐNK annak elmesélésére szóban, hogy az Ősrobbanás pillanata "elé" semmiféle időbeli folyamat nem folytatható, mert nincsen olyan, hogy "időben előtte". (Pont ahogy nincsen olyan, hogy az Északi Sarknál északabbra!)

Ehhez persze legalább annyit tudni kell a relativitáselméletekről, hogy a {+, -, -, -} szignatúrájú 4D téridőben minden dolognak saját személyes ideje van, amit a világvonala hossza mentén tapasztal meg. És ha a téridő görbülése a világvonalakat összegörbíti egy pontba, akkor ebben a búvalbélelt univerzumban nem lesz egyetlen megveszekedett fizikai objektum se, amelyiknek lenne "múltja" időben az "ősrobbanás előtt".