https://ng.hu/termeszet/2016/03/30/az-erdelyi-erchegyseg-aranya/

"A római uralom utáni évszázadokból nincsenek sem régészeti, sem írásos emlékeink a Kárpát-medence bányászatáról és kohászatáról, de nem valószínű, hogy ezek huzamosabb ideig szüneteltek volna. Honfoglaló őseink között voltak kohászok-kovácsok, valamint a nemesfém-előállításhoz értő emberek is, ezért az új hazába való érkezéskor az ismert nemesfémbányák egy részének művelését folytatták. A 11. század első harmadára már az Árpádok fejedelmi-királyi családjának fennhatósága alatt állt a bányászatra alkalmas területek jelentősebb része – így Erdély területén a nagy sóbányák, a főbb aranymosó helyek, és az Erdélyi-érchegység is.

Ennek ellenére nincs nyoma, hogy a középkorban tényleges bányászat, földalatti bányaművelés folyt volna az Erdélyi-érchegység gyomrában. Az Erdélyből származó nagy mennyiségű arany jelentős része ekkortájt valószínűleg mosásból származott. Ezt támasztja alá a viszonylag kevés írásos emlék egyike is, amelyben Mátyás király 1471. március 19-én a szászoknak egész Erdélyre kiterjedő aranymosási szabadalmat adott."

Az avar korban -- amelynek híre vonzhatta volna a honfoglalókat "Európa legértékesebb vidékére" -- nem folyt aranybányászat. Csak a sóbányákról tudhattak, amelyek bolgár ellenőrzés alatt álltak. Lásd a keleti frank uralkodó levelét a bolgároknak: ne szállítsanak sót a morváknak.