"Jézus nem mondta, hogy vannak igaz emberek, csak azt, hogy az igazaknak nincs szüksége megtérésre."

No, de miért mond valaki ilyet? Mert föltételezi, hogy vannak igaz emberek.

 

Az első ter. történetben Isten szerint minden jó, az emberpárt megáldva bocsátja útjára. Jézus ezt a verziót fogadta el:

Mt 19:4. "Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonynyá teremté őket,"

 

Később hitet tesz az ember-isten egysége mellett
Lk 17:21. "Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van."

Jn 14:20 „… én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.”

 

Az embereket itt sem tartja bűnösnek:

1Jn 5:18. „Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik: hanem a ki Istentől született, megőrzi magát, és a gonosz nem illeti őt."

Ádám és Éva garantáltan Istentől születtek, az Ő képmására, így egészen biztos, hogy nem lehettek bűnösök.

 

Ebben a versben is szót ejt az igazakról:

Mt 9:13 „Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.”

 

Jól kirajzolódik Jézus gondolata, mely szerint az ember nem bűnös, hanem Istennel egységben él, szemben a héber felfogással, miszerint eredendően bűnös, (elsődlegesen a nő) és Isten átka kíséri minden pillanatban.

Elszakítva Istentől az embert, félelembe, bűntudatba taszítva.