Azt a kiindulópontot kellene megtalálni... az egésznek a magvát, h miért jó a trsdlmi összközjó annak is, akinek most is jó. Mitől lesz jobb minőségű az élete, ha pl. lemond vki arról, h mittomén 300 nm helyett csak 100 nm-en éljen, és közben jut másnak is pár nm... Ez csak egy példa volt... De lehetne lemondani mondjuk műcsöcsről azért, h másnak ép fogsora legyen, stb... 

Ezt nagyon könnyen el tudtam magyizni pl. a páromnak, aki egy tehetős család tagja volt. A szülei szegény paraszti sorból emelkedtek ki, az édesapja az agrármérnöki pozícióig vitte. Öröklések, kárpótlás, és valami hatalmas vetőmagbiznicnek köszönhetően aztán jósorba kerültek. (Édesanyja kiirthatatlan meggyőződése, h azért, mert sokat kapáltak. És vitathatatlan, h tényleg sokat kapáltak.) Több lakóingtatlan, földek, befektetések felett rendelkeztek. Mi 150nm-en éltünk Budapest egy csendes kerületében. Szóvalhogy az igazi kommunizmus vhogy úgy nézne ki, h mondjuk neki pl. területileg kevesebb jutna, lehet, h csak 50nm, de cserébe lenne olyan széke, amiben fel is tud állni, vagy olyan gépjármű átalakítása, amitől ő maga is tud vezetni egy joystick segítségével egy autót... Szóvalhogy szükség szerint... Amire szüksége van... A szükségtelen birtoklásért cserébe...

...hogy izé, én nem tom, hogy lehetne az igényt felkelteni másokban az összközjóra... Miért lesz jobb Ms Műcsöcsnek, ha nem műcsöcse, hanem Gipsz Jakabnak ép fogsora van? EZ A KÉRDÉS!

De hogy ne mindig MÁSokra legyen hárítva a dolog... Próbáltam beszélgetni egy olvtárssal, h mit tehet az egyén. Az ecceri kisember ezekért a nemes célokért... De nem találom a választ. És ez nagyon nyomasztó. Mert bennem hiába van igény, ha nincs eszközöm a megvalósítására. Így csak az marad, h úszom szépen az árral,és próbálok életben maradni, és amit lehet, kiélvezni. Örömteli pillanatokat. És azokat jól eltenni, h sokáig élni lehessen belőlük... De igazából én sem tudok nagyon mást, minthogy elpofázom, h MÁSoknak hogyan kéne... De ezt mégis milyen jogon???