Badiny lesz az.

A háziasításhoz nem kötném a dolgot, szerintem semmi köze sincs hozzá.

Az állatöv keleti változatának állatai, de a mediterrán állatöv állatai is jórészt nem háziasított állatok.

A szakrális vonatkozásuk mégis vitathatatlan. Az állatok tulajdonságokat jelenítenek meg, amihez nem kellett előbb őket háziasítani.

Itt van a szarvas példának, ami aztán igazán szakrális állat, mégsem háziasított.

Egyébként az "L" olyan mint ha az égbolt sátor jele és az egy jelének ligatúrája lenne.

Azért merészelem ezt is megkockáztatni, mert V. Géza is megpendíti pl. az Egy jelnél, hogy azt a szár és az egy

álló párhuzamos változatának összeépítéseként is fel lehet fogni.

Valójában a "G" jel is a világfa -szár- és szintén az égbolt jelének összeépítése.

Akkor az "L" miért ne lehetne szintén ligatúra és nem valamiféle település, tell hettita jele.

Ezt a ligatúra lehetőséget V. Géza is felveti, de igazából nem tartja valószínűnek.

Élőt ettől még simán jelenthet, ha az tényleg az Isten jelzője, mert mondjuk az égbolt és Egy jelének ligatúrája.

Hogy most talán későbbi folyomány a ló értelmezés ez sokat nem ront a helyzeten.

Az őskori 25.000 éves barlangrajzokon is ott van a ló, mint szakrális állat. Miért ne lehetne a ló a megelevenített

élő Isten egyik formája, ha a szarvas is az?

A bölény is ott van a barlangok falán, az is szakrális állat mert a rák jegyérvénytartamot jelenti, ami később

a keleti állatövben pl. a bivaly és az ökör lett.

A ló és a szarvas már az őskorban kitüntetett állat, ami azt sugallja, hogy az ősvallás tételei akár százezer vagy még több évvel ezelőtt kiforrott formában leledzett.

V. Csaba épp lovak testén talált néhány írásjelet, amik tökéletes párhuzamai a székely írásnak.

Számokat is talált szarvasmarha rajzoknál. Netalán ezek a szarvasmarhák épp a rák tulajdonságot jelentenék?