Női jelek, férfi jelek. A fene tudja. Én inkább azt mondanám, nincs kommunikáció. Azt nem tanulják meg az emberek. Szerintem nem a hatalom megosztás mikéntjét, hanem a kommunikációt kellene megtanulni.

 

Mindenki rohan, kerget valamilyen álmokat. És közben esetleg ott van mellette, amit keres, csak nem veszi észre. Ahhoz, h a nők eldöntsék, hogyan akarnak élni, meg kellene tapasztalniuk több oldalt. A többség kiszolgáltatottnak érzi magát, ha otthon kell maradnia bezárva, ha nem mutathatja meg pl valami munkában, mit tud. Aki meg otthon akar maradni, az meg lusta lesz, és hozzászokik, h eltartják. Nem tudom, hol az egyensúly. Szerintem sok csalódás vagy sok tapasztalat után döntenek. Gyanítom, egy rész inkább kompromisszimot köt és azt hazudja, jó lesz úgy neki, amit ajánlanak. De az egy idő után (hónapok, egy év) kiderül. Hosszú távon nem tudja azt hazudni, h jó, ha nem így van. Ha valaki hosszan kitart, az szerintem megbecsülendő. Barátságban, kapcsolatban. 

 

Nem becsülik meg az emberek a hosszú távot. Nem becsülik meg a régi barátokat, mert messze kerültek, mert mások az anyagi körülményeik, mert más a politikai nézetük. Nem becsülik meg a partnerüket, mert öregszik, hízik, fogy, szebbet, erősebbet, mutatósabbat láttak meg valahol. Ki értékeli manapság a kitartást, amikor minden eldobható, lecserélhető?

Eszembe jutnak idős ismerőseim, ahol a férj fogta a feleség kezét halálakor. Együtt öregedtek meg. Voltak mély gödrök, nem maradtak szépek, de egymásnak fontosak voltak. Manapság a haldoklókat is eldugják. 

 

Aztán az értékek teljesen eltolódtak. Ránéznek valakire, és rögtön ítéletet mondanak. Nem érdekli a másikat a “belső”. A külső jegyek múlandóak, mégis, mindenki szép ruhát, sminket, alakot, arcbőrt, izmokat, melleket stb akar. Nem akarják megismerni a másikat, külső jegyek alapján döntenek. Nem beszélgetnek. Én azt mondom, nem is éreznek, csak pillanatnyi fellángolások vannak. 

 

Nem, szerintem az emberek nem kiváncsiak a mások tapasztalataira. Nem hiszik, h velük is úgy lesz, meg nem szeretnek ilyenekről beszélgetni. Megint a beszélgetéshez jutottunk. A nők nem fognak veled egyetérteni, a férfiakat meg nem fogja érdekelni, mert miért lelkiznének, vagy szélsőségesen azt mondják, a női egyenjogúsodás az oka mindennek. És mindenki azt akarja, a másik gondolja ügy, ahogy ő. 

 

Nem akarok minősíteni senkit, illetve semmilyen viselkedést. Mert nem láttam, nem ismerem a hátterét. Biztosan megvan az oka, amiért ezt írta.

 

A gyerekeidet csak pár évig tudod irányítani. Utána csak a saját kárukon tanulnak. Hiába mondod, h milyen rossz történhet, úgysem hiszik el. Gondolj bele, szerintem te sem a szüleid útmutatása szerint tapasztaltál, tanultál. Az ember már csak ilyen.

 

Hogy mi milyen, annak kitapasztalásához idő kell. És ezt nem akarják megadni az emberek egymásnak. Rohannak, gyorsan kell minden, ami szép legyen, csillogó, mutatós