A honfoglaló magyarság sírjainak meghatározó és karakterisztikus leletei ugyanis a mellkeresztek, 

 

 

Mielőtt "keresgélni" kezdesz, itt egy kis sulinetes olvasnivaló neked:

 

 

Itt: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_megye/Muzeumi_kotetek/pages/studia_archaeologica/magyar/013_bizanci.htm

 

 

BIZÁNCI TÍPUSÚ EREKLYETARTÓMELLKERESZTEK BÉKÉS ÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN

SZATMÁRI Imre

 

 

"

A magyarországi ereklyetartó mellkeresztekről alkotott megállapítások az utóbbi két évtizedben nem sok új elemmel gyarapodtak. Továbbra is elfogadott nézet, hogy a tárgytípus magyarországi darabjai a Bizánci Birodalom művészetében gyökereznek. A típus egyik csoportja a bizánci kultúrkör északi területei, a Kijevi Oroszország felé mutat, míg a másik, egyértelműen a nagyobb mennyiséget jelentő leletanyag a Szentföldhöz kötődik. Keltezésük nagyjából behatárolható. Az Árpád-kori Magyarország területén a szentföldi típus —jóval korábbi kialakulása ellenére is — csak a honfoglalás után jelent meg. Hazai elterjedésük így is korábban kezdődött, mint a kijevi daraboké, noha az utóbbiak már készítésük kezdete után nem sokkal, még a ll. század folyamán felbukkanhattak nálunk is. Az ereklyetartó mellkeresztek használata tehát a magyarság Kárpát-medencében való letelepedésével és államszervezésével egyidejűleg terjedt el. A kijevi kereszteket a 12. századot követően is tovább használhatták, viszont a szentföldi típusúak legkésőbbi darabjai is bizonyosan földbe kerültek még a 12. század előtt. Időeltolódás van tehát a két csoport között, nemcsak az elterjedésük idejét tekintve, hanem használatuk felső időpontját illetően is.

 

A szentföldi típusú keresztek használatát ezek szerint csupán a 10-11. század időszakára tehetjük."