"„gyõzedelmes András király [...] akit Jeruzsáleminek nevezünk, azután, hogy jeruzsálemi hadjáratáról, melyet a szaracénok ellenében a katolikus szent hit védelmére a magyaroknak tömérdek seregével indított s szerencsésen visszatért.”

Származása révén tarthatott-e igényt a Jeruzsálemi trónra II. András?

II. András III. Béla Magyarország királya és Chatillion Anna Antiochiai hercegnő házasságából született.

Származása alapján tehát felléphetett volna trónigényével II. András. Bár keresztes hadjárat minden vezetője közfelkiáltással Jeruzsálem Királyának nevezte őt, amit a Pápa is elfogadott, azonban II. András HIVATALOSAN NEM JELENTETTE BE IGÉNYÉT a cím viselésére, ezért Briennei Jolán jelentette be igényét a GYŐZEDELMES keresztes hadjárat után és ő viselte a Jeruzsálem királya címet egészen 1228-ig.

II. András maga sem használta ezt a címet. (Tekintve az elődök véres, kegyetlen és emberileg, de legfőképpen keresztényileg nem méltányolható ocsmány tetteit)

Ahogy ezt már korábban is megírtam...... NEM HASZNÁLTA A CÍMET, de megtehette volna ha akarja. Jobban is járt, legalább nevét nemkötötték össze a többi brigantiéval, Bouillon Gottfried-től, a Frigyeseken és az idióta Richárdon (állítólagosan oroszlánszívű) át IX. Lajosig, akik a lakosság irtásán, kannibalizmuson, véres gyilkosságokon kívül túl sokat nem tudtak felmutatni.

Az 5. kereszteshadjárat sikert sikerre halmozott mindaddig, amíg II. András és serege ott tartózkodott. 1218-ban azonban II. András hazatért, mivel teljesítette fogadalmát és fényessé tette a VALÓDI KERESZTÉNYSÉG hírnevét. 1219-1221 között az ott maradt fővezérek hibát hibára halmozva végül súlyos vereségeket szenvedtek és azt is elvesztették, amit II. András elfoglalt.