Lajdi  Péter

 

Adalékok a történeti magyarság vallási életéről a független Magyar Apostolkirályság fennállásának ideje alatt

 

 

    Az ún. történeti magyarság a Kaukázus vonzásterében és attól nyugatabbra ötvöződött több ágból azzá a nemzetté, amilyennek az elmúlt legkevesebb 1200 év alatt ismerhettük, s melynek összetevői között az összekötő kapcsot a szkítasághoz, az íjfeszítő, őskultúrateremtő, ragozó nyelveket beszélő népek művelődéséhez való tartozás és vallási téren a szkíta kereszténység különböző fajtáinak képviselete képezte. A honfoglaló magyarság sírjainak meghatározó és karakterisztikus leletei ugyanis a mellkeresztek, melyek egy sámánhiten és „primitív” természetvalláson nevelkedett népre a legkevésbé sem lehettek volna jellemzőek.

 

Íme két példa a honfoglaláskori magyar sírokból előkerült keresztek közül.

 

 

2014 Budapest és Miskolc kiállítás Árpád kori leletek kiállítása. Múzeumok pincéiéből előkerültek a mellkeresztek, ahol nem ritkán több mint 100 éve rohadtak. És mint kiderült ez a legjellemzőbb sírmelléklet és nem akármi más.

Tiszaeszlár:

Bronz ereklyetartó mellkeresztek az Árpád korból. Egyiken Jézus másikon Mária.

 

További lelőhelyek: Sárrétudvar, Arad, Tiszafüred. Több mint 100 éve ismert leletek.