Igen, ez megvan. Minden hétvégén itthon vagyok. Csak elég nehéz mindenhol helyt állni.
Van egy 7 éves kislányom, akivel csak hétvégente találkozom (munkám miatt kellett egy időre Bp-re költöznöm, szerencsére már csak 1 hónapig tart). Van egy anyám, aki a párját 1 hónapja vesztette el, ő is a dög áldozata lett. Úgyhogy anyám is taccson van. És van az apám, aki számára minden fontosabb a családnál. Ettől persze én nem tojom le, mert mégiscsak az apám, és aggódom érte, és nem azért, mert saját magammal foglalkozom, de akkor is nehéz mindenhol helyt állnom, úgy, h már én is fizikai tüneteket produkálok a stresszforrásaim miatt. Na de ennyit erről, és elnézést h ez így kijött belőlem, csak válaszoltam a helyzetet felvázolva.

Majd akkor ha tudok pontosat, akkor leírom. Köszönöm mégegyszer.