A júdaista beavatkozás feltételezhető a következő sorban a római levélben:

Rm 7,12 Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó

Mivel a szövegkörnyezet nem éppen ezt állítja.

Ettől függetlenül a római levél elég harmonizáltan fejti ki a Pál teológia lényegét, a bűn, törvény és kegyelem megváltásban történő összefüggéseit, a test és a lélek ellentmondását, a kívánságok szerepét ebben a folyamatban, és Pálnak a törvénnyel szembeni állásfoglalása is egyébként világos.

Biztos hogy nem Jézusnak kellett volna meghalnia, ha a törvény nem isteni eredetű, hiszen akkor egy egyszerű háború meghirdetése mondjuk éppen a Sátán ellen, értelmezhetőbb lett volna. Az "áldozat" szükségessége pedig kimaradt volna, vagy egész más értelmezésben látott volna világot, amelyben az Isten teremtette testnek elhanyagolható jellege lett volna. Az ellenség legyőzése ebben a verzióban a felette való győzelmet célozná meg nem pedig a testet romlásba döntő hatalom életben hagyását egy szimpla áldozat felmutatásával.