"Úgy néz ki, vannak más módszerek is, mint a pofon, a karjánál fogva rángatás meg a kézszorítás."

 

Igen?

Hogyan oldod meg az említett esetet, amikor a csemetéd a száguldó járművek között bóklászik, és bármelyik pillanatban elcsaphatja egy autó?

Vagy ha telefonon értesítenek, hogy a feleséged rosszul lett a munkahelyén, és elvitte a mentő. De a gyereked még szeretné nézegetni a játékbolt kirakatát, sőt igazából ki is szeretné próbálni az öszeset, de most azonnal. Hogy oldod meg?

Nyilván csak fizikai kényszerítés nélküli megoldások érdekelnek, sőt, az emelt hangerő (úgymint verbális erőszak) sem játszik.

 

"Te vagy a felnőtt, csak meg tudod már oldani verés nélkül! Ha meg erőszakoskodsz a gyerekkel, mit csodálkozol utána bármin is?"

 

Összevissza kevered itt a dolgokat. Egyik hsz-ben arra utalsz, hogy ha valaki akarata ellenére helyváltoztatásra kényszeríti a gyereket (magyarul ölbe kapja és viszi, vagy csak húzza maga után) akkor az már erőszak. Erre én azt mondom, oké, definiáljuk így az erőszakot, viszont az erőszaknak ez a szintje szerintem (és MZP szerint) megengedhető. Erre a következő hsz-ben az erőszakot a veréssel meg a rángatással azonosítod, és számon kéred rajtam, hogy miért nem tudom verés nélkül megoldani. Ki a franc beszélt itt verésről meg karjánál fogva rángatásról rajtad kívül? Az interjúban explicite benne van, hogy MZP a veréssel nem ért egyet. Elolvastad te egyáltalán azt a cikket, amire hivatkozol? Ilyenek voltak benne:

 

"nevelési szempontól helyesli, ha a gyerekkel szemben néha testi kényszert alkalmaznak, még ha a veréssel nem is ért egyet"

"Most én azt mondtam, hogy megyünk, akkor megyünk. Nem kell bántani a gyermeket. Egyszerűen arról van szó, hogy ha ő nem akar jönni, akkor húzom."

"Ezzel szemben az teljes mértékben elfogadhatatlan számomra, ha valaki az indulatait a gyermekén tölti ki, gyermekét bántalmazza, neki szenvedést okoz."