Kürti Béla
A szegedi táj története az avar korban

1983

 

A 670 utáni évszázad társadalmának jellemzését az is megneheziti, hogy e korszak temetőiben kevered-
nek a már korábban itt lakó törzsek, nemzetségek sirjai a 670 után bevándorló, nemcsak etnikailag, hanem nyilván társadalmilag is rétegződő népcsoportok temetkezéseivel. E nagy temetők összképe feltünően egységes, valamennyiben kötött nagycsaládi rend uralkodik. A diszes övvel eltemetett férfiak feltehetőleg a nagy-családok fejei, rangjuk nagyjából egyenlő lehetett. Bóna István számitásai szerint /feleségeikkel együtt/ kb. az összlakosság 10 %—át tehették ki.190 Az utánuk következő rétegek körülhatárolása még tisztázatlan. Ide valószinüleg a nagycsaládfők családtagjai, házi
és gazdasági szolgái, a hozzájuk csatlakozott szegényebb rokonok és a szabad pásztorok tartozhattak. Társadalmi helyzetüket a nagycsaládi rend szabályozta, igy tehát nem tekinthetők rabszolgának 
A késő avar kori tényleges rabszolgaságra olyan kevés adat utal, hogy társadalmi és gazdasági jelentősége elhanyagolható.

 

 

 

 

A kelet felé irányuló frank offenziva az Enns mentén ütközött az avar határőrcsapatokba, s a 780—as évektől rendszeres összecsapásokra került sor.
Forrásaink arra mutatnak, bogy a frank—avar háború okát a frank birodalom belső /gazdasági és társadalmi/ viszonyai közt kell keresnünk. 791—ben Nagy Károly személyesen vezette a frank hadakat az avar birodalom ellen, de a felperzselt föld taktikáját folytató avar csapatokkal egy jelentős összecsapást leszámitva alig került fegyveres kapcsolatba~94 A hadjárat sikertelenül végződött, az avar birodalmat nem ingatta meg.

 

na most ez a rész teljesen hiteltelen és logikátlan:

 

 

Sorsdöntő szerepet játszott viszont az avar állam bukásában a frank hadjáratot követő belháború. A kagán és a jugurrus közti fegyveres harc /mely valószinüleg az avar települések jelentős pusztulásával járt/, valamint a tudun szakadár politikája az avar uralkodó osztály nagyfokú szét-tagoltságáról, s ezzel az avar politikai hatalom bomlásáról tanúskodik. Ez az az időszak, amikor a Szeged-környéki temetők jelentős része lezárul.

 

a nyugati határrész ura, a tudun 795 őszén frank hübért vett fel, s nyilván ennek a következménye, hogy ugyanez év telén Erik friauli őrgróf akadálytalanul hatolhatott át a Dunántúlon és jutott el a kagáni székhelyre, bogy azt feldúlja, s kincseit 15 négyökrös szekéren magával szállitsa.195 A 796—ban ismét betörő frank hadak élén Pippin, Károly fia állt. Ű fogadta az új kagán behódolását, aki valahol a Duna mellett hajthatta fejét
frank hübér alá, némi látszatát megőrzendő önállóságának. Uralma azonban nem sokáig 

tarthatott, hiszen 803-805 közt ;forrásaink ellentmondóak/ Krum bolgár
kán betörése elől ő is nyugatra menekült, 804-805 telén felvette a kereszténységet és valahol "inter Sabariam et Carnuntum" települt le megmaradt avarjaival.196

 

 

miért indulna polgárháború egy idegen támadás után, ami sikertelen

a logikus úgy lenne, h a nyugati rész behódol, és azután tör ki a polgárháború (azaz 795-ben)

 

791:  eleinte ellenállás nélkül haladhattak a felkészületlen avarok birtokain, egészen a Bécsi-erdőig, ahol Cumeobergnél (Tulln és Zeiselmauer között) került sor az első nyílt ütközetre. A támadók győztek, de jelentős veszteségeket szenvedtek, s Károly fiát, Jámbor Lajost az ütközet után hazaküldte. Az avarok a csata után visszavonultak, és a „felperzselt föld” hadicseléhez folyamodtak. A támadó sereg élelem és takarmány nélkül nehezen boldogult. A Duna két partján előrenyomuló csapatokat pedig elvágta egymástól a széles folyó. November elejére nyilvánvalóvá vált, hogy vissza kell vonulniuk. Károly utolsó személyesen vezetett hadjárata a győztes csata ellenére is kudarc volt. Ezután a frankok négy évig nem folytatták a harcot az avarok ellen

A 795. esztendőben – talán örökösödési viták nyomán – háború tört ki a kagán, azaz a legfőbb méltóság, és a jugurrus (fővezér) címet viselő második ember, illetve hívei között, s a csatározásokban mindkét vezetőt megölték. A harmadik méltóság, a tudun – aki nyugati országrész helytartója, ügyeinek igazgatója volt – meghódolt a frankoknak, s a kereszténységet is felvette. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Avar_Kaganátus

 

 

 

ez már hihetőbb

 

A következő, 796. évben jelentős langobard sereg vonult fel az avarok ellen. Harcokra nem került sor, az avar főemberek, élükön az új fejedelem, meghódoltak. Az avar főurak egy része – az ellenállók – a Tiszántúlra vonultak vissza.[3]

Az avarok hódoltatásának feladatát a frankok királya fiára, Pipinre bízta. A nyugati országrészben a frankok megkezdték az avarok keresztény hitre térítését. Egyházi és világi hatalom eszközeiben nemigen válogatott.

A 797. évben az elégedetlenség lázadáshoz vezetett, és a korábban említett helytartó, a 795. évtől a frankok érdekeinek képviseletével megbízott hűbéres úr, állt a felkelők élére. A lázadók megölték Eriket és Gerold, bajor kormányzót. A frankok leszámoltak a pártütőkkel, a 801. évben azonban az avarok újra fellázadtak. A 803. évben a tudun békekötést javasolt, feltételezések szerint azon ok miatt, hogy Krum, bolgár kán délkelet felől megtámadta a független avarok országrészét. A frankok végül úrrá lettek a bajokon, s a 803. évben a nyugati országrész avarjainak vezetői elismerték a frankok királyát uralkodójuknak.

 

tehát hivatalosan jóformán nem is volt csata, egyetlen csata volt 791-ben

utána már csak térítés volt

és kétszer lázadás 797-ben és 801-ben

 

és mégis 60%-os népességfogyást szenvedtek az avarok (a jelek szerint ebben a 2-3 évben)

és nincsenek tömegsírok

 

és senkit nem zavar a szobában az elefánt