amelyiknek az egyik töredéke a magasabb kulturális fokon álló török és szláv áradatban végig asszimilálja a körülötte élőket, de a nyelvét megtartja
Mert ők voltak a combos nyelvi többség. Fordítva el tudod képzelni, csak így, több tudományág összhangjaként, nem?
ezer évvel ezelőtt élő emberekről azt gondolni, hogy a nyelvi tudatosságnak olyan fokán álltak volna, hogy szemrebbenés nélkül ne cserélték volna le a nyelvüket, miközben az életmódjukat és lakhelyüket bőszen váltogatták.
Hogy jön a képbe "nyelvi tudatosság" ?? Sima létszám kérdés.
A nyelvészet, a régészet és a genetika teljesen más dolgokat állít, nincsen egy hangjuk.
És ezt most mire fel mondod? Mert hiszen
- régészetileg követhetően 820 körül indult el "Dentumogeriából" (= Nyugat-Szibéria déli része) egy entitás, állt meg a Volga-Urál folyóknál darab időre ("Levédia"), kelt át a Volgán (csak egy kisebb részük!) 850 körül, meg sem állva a Dnyeper - Szeret folyóközökig ("Etelköz"), innen meg 890 után irány a KM-be. Régészeti kultúrájában egységesen (de természetesen változva e röpke 80 éva alatt is). Lásd mindezt Komár 2018-as összefoglaló, bőségesen, a teljesség igényével adatolt könyvében.
- archeogenetika: az "uráli gének" a nyugati irányú vándorlás megkezdésekor MÁR nagy kisebbségben
- a kb. 400 átvett török szó több nyelvből származtatva (ezt már Ligeti is igazolta).
Hol van itt disszonancia, szerinted ? Éppen hogy, egy irányba mutatnak a tudományágak eredményei.
Többször bebizonyosodott, hogy nincsenek nyelvi gének.
Ki mondta, hogy vannak?? DE hogy minél régebbre megyünk vissza az időben, annál egységesebb egy entitás gén-poolja, az tagadhatatlan. Ezt ÉPPEN a honfoglalók KM-i genetikai higulása is alátámasztja. éppen most áramlanak a "magyar génkészletbe" a roma gének ....
A nyelv kulturális kérdés, nem genetikai.
Pontosan ezt próbálom bizonygatni neked ....Az USÁ-ban az angol származásúak kicsiny kisebbségben, mégis majd mindenki angolul beszél.
Több ezer évvel ezelőtt is keveredtek a népek és a nyelvek is, de azok is már kevert népek és nyelvek voltak.
HOL mondok én mást?? CSAK azt mondom, hogy egy adott időpillanattól kezdve -- ha vannak genetikai/nyelvi adatok -- akkor a keveredés módja, a beáramló komponensek detektálhatók, stb.
Árpád turkjainak magyar nyelvűségére nincs semmilyen bizonyíték.
A rájuk vonatkozó DAI tulajdonnevei, zömmel idegen eredetük ellenére, MÁR magyar nevek, mert magyaros "helyesírássa" (tővéghangzók) lettek lejegyezve, Géza ("Gyeücsa") is magyar név, mert török méltőságnévhez magyar kicsinyítő képző járul, stb. De lásd Révészt:
http://ht.unideb.hu/11/04reveszlaszlo.pdf
"Erre nézve pozitív példával is tudok szolgálni. HOFFMANN ISTVÁN a Tihanyi alapítólevél anyaga alapján elemezhető csaknem száz helynév kapcsán kimutatta, hogy közülük mindössze kettő olyan található, amelyek keletkezését nem a magyarból, hanem valamely más nyelvből magyarázhatjuk meg (2010: 230–231). Határozottan elutasította ugyanakkor KRISTÓ GYULA azon nézetét, mely szerint a fontosabb települések, tavak nevét a magyarok a szlávoktól vették volna át, akik a vizsgált térség (esetünkben a Délkelet-Dunántúl) alaplakosságát alkották volna. Régészként ehhez két dolgot szeretnék hozzáfűzni: az érintett területről teljes mértékben hiányzik a 9–10. századból bármely olyan régészeti lelethorizont, amelyet a Kárpát-medence más részeiről egyébként jól ismert szláv leletekkel rokoníthatnánk, kimutatható viszont a jellegzetes 10. századi keleti gyökerű régészeti hagyaték."
Régészet-nyelvészet megint harmonizál: (legalább) a DK Dunántúlra a magyar nyelvet a honfoglalók hozták.
Túl kevesen voltak és egy-két generáció alatt beolvadtak az őslakosság tömegeibe.
Ezt most mire fel mondod? Ahelyett, hogy elmélyednél a szakirodalomban. Pl. a nem is "akadémista" Makkay János egyik alapmunkájában ("A magyar nép keltezése", 1993), melyből most idekopizok egy oldalt:
Remélem, ki tudod értékelni magad is (1992-es állapot, mitől is változott volna érdemben azóta, arányait tekintve, a feltártság?)
És akkor gondold újra, az ADATOK fényében, a posztod utolsó bekezdésében hozottakat.
